A mesék világa

Már többször említettük, hogy a meséknek milyen fontos szerepük van a gyermek életében. A világ felfedezéséhez és feldolgozásához is a meséken keresztül vezet az út. A 2-7 éves gyerekek sajátos, egyedi világképpel rendelkeznek, mely összefolyik a mesevilággal, egyedi szabályok és összefüggések alkotják ezt a kis belső világot. Habár ezt a témát ebben a blogbejegyzésben részletesen taglaljuk, néhány dolgot most is fontos megemlíteni.

A mesén keresztül tanulnak és tapasztalnak a gyerekek, hiszen a mesébe szőtt kalandok és érdekes lények, szereplők szórakoztató mivoltja mellett a tettek következményeit, az azok közötti összefüggéseket, erkölcsi szabályokat, a világ működését sajátítják el. Emellett az őket ért élmények feldolgozását is segítik a mesék, a szereplőkkel való azonosuláson keresztül. Az érzelmek megélésében, levezetésében is sokszor segít egy-egy hasonló problémát feldolgozó mese. Ez csak néhány olyan ok, ami miatt fontos dolog, hogy a kicsik mesét hallgathassanak, és sok mesekönyv vegye körül őket. De mi a helyzet a másik oldallal? Mi történik, amikor ő mesél?

A történetmesélés és a gyermeki fantázia

A már említett saját kis mesevilág, a szakirodalom által csak “mágikus gondolkodásnak” nevezett jelenség nem csak a bejövő információkra épül. Az is számít, hogy ő meg tudja fogalmazni a kis történeteit, és át tudja adni. Ennek köszönhetően dolgozza fel, gondolja tovább, és gazdagítja ezt a fantáziavilágot. Hiszen a történetmesélés a kicsik kognitív képességeit is fejleszti. Emellett a nyelvi készségekre is kihat. Az általa összerakott és elmondott történetek pedig segítenek rendszerezni a gondolatait, ezt a meseszerű belső univerzumot, emellett pedig annak kifejezésére is képessé válik.

A történetek elmesélése annyiban hasonlít a mesehallgatásra, hogy mindkét esetben a feldolgozás, azonosulás, feszültséglevezetés eszköze is lehet a mese. Amikor a gyermek mesél, vagy eljátszik egy történetet, akkor megtanulja kifejezni és levezetni a benne rejlő stresszt, bemutatni és akár feldolgozni egy-egy konfliktushelyzetet. Mélyen azonosul a szereplőkkel. Tehát amint a kicsi válik a mesélővé, a szerepjátékokhoz hasonlóan aktív, cselekvő szereplővé válik, és könnyebben helyezkedik bele az adott helyzetbe érzelmileg.

Mit kell tennie egy szülőnek? Egyszerűen csak fontos, hogy sokat mesélj a kicsinek, és amint nyitottnak látod rá, kezdd el te is meséltetni őt. Ehhez már nagyszerű eszközök és játékok állnak rendelkezésedre.

A mesekönyvön túl: interaktív mesélés

Minél interaktívabb módon meséltetjük a kicsit, annál izgalmasabb lesz számára a helyzet, és persze annál jobban fejlődik. Éppen erre való például a bábszínház, ahol az egyik oldalon izgatott befogadója lehet a történetnek, de ha helyet cseréltek, akkor már ő válik cselekvővé.

Diavetítő zseblámpa

A történetmesélés kompetenciája

Óvodás korban, minél jobban közeledünk az iskolaérettség felé, annál fontosabbá válik például a történetmesélés kompetenciájának megfelelő elsajátítása. Hiszen azok a képességek, melyek együttese oda vezet, hogy a kicsik történetet tudjanak mesélni, kulcsfontosságú alapjai az iskolai információszerzésnek és tanulásnak.

A másik oldalról megközelítve a kérdést: Mit fejleszt a történetmesélés? Egyrészt a gondolkodást teszi rendszerezővé, átfogóbbá. Emellett a nyelvi készségeket is nagyon erősen befolyásolja, hiszen például egy általa ismert mese elmondása során olyan nyelvi mintákat sajátít el a kicsi, amilyenekkel a hétköznapi életben nem találkozna.

Az anyanyelv mély és megfelelő ismeretének elősegítése mellett pedig a mesélés a szociális készségek fejlődését is elősegíti. Hiszen egyrészt a szerepjátékhoz hasonló módon él meg egy-egy szociális helyzetet, másrészt kommunikálni tanul meg a gyermek, miközben mesél, hiszen próbálja megértetni a közönségével az általa előadott történetet.

Igazából minden egyszerű játék, szokás, melyet gyermekünk szinte ösztönösen csinál, a világ megismerésének és a fejlődésnek az eszköze. A szerepjátéktól a mesélésig, a labdázástól a hintáig, a kirakótól és a gyurmától a rollerig. Ugyanez a helyzet a mesehallgatással és a meséléssel is. A gyermeki lélek igényli a mesét, és a szülő feladata mindig az ő szintjének megfelelő mesével kielégíteni ezt az ősi szükségletet. Hogy tanuljon, hogy ellazuljon, hogy megértsen, hogy megnyugodjon, hogy megéljen. Később pedig bíztatnia és támogatnia kell gyermekét saját történetei előadására. Ebben szerencsére a mesekönyv mellett rengeteg szórakoztató és különleges játék segíthet. Most megmutatjuk a legjobbakat!

Csimota papírszínház

Bábozás, árnyszínház és diavetítő lámpa

A meséléshez, meséltetéshez interaktív játékokon keresztül is vezethet az út. A klasszikus bábozás, ujjbábozás mellett már több olyan ötletes és aranyos eszközünk van, amellyel izgalmas élményt teremthetsz gyermeked számára. Melyekkel tényleg motiválhatod a mesélésre, a történetek eljátszására.

Ilyen például a Moulin Roty diavetítő lámpája. Szeretjük, mert visszahozza a szülők számára a nosztalgikus retró hangulatot, amikor a kifeszített lepedőre vetítve etette a maradakat a szépen megrajzolt Hamupipőke, halvány pasztellszíneiben, mi pedig izgatottan vártuk, hogy eljusson végre a bálba. A gyerekek ugyanazt az izgalmat fogják érezni, mint mi, annak idején, mikor világítva a falra vetítve látják meg kedvenc történetüket. Hiszen a vetítésnek van egy sajátos, utánozhatatlan hangulata.A Moulin Roty kislámpája pedig egy egyszerű, bájos és kompakt szerkezettel, egy elemlámpával varázsolja a szobába ezt a sajátos atmoszférát. A zseblámpához korong alakú betétek társulnak, ezek tartalmazzák a diafilmet, a kis képkockákat. A kis diavetítőlámpa egyik fontos sajátossága, hogy nincsen szövegezése a bájos kis képeknek, ezért a képekhez a kicsi alkotja a történetet. Mesekönyv helyett is használhatod, akár esti meséhez.

A Moulin Roty terméke az igényesen kidolgozott árnyékszínház is. Egy színház bársonyfüggönyös színpadjára emlékeztető állvány mögé állhatnak a gyerekek, és a szereplők mozgatásával játssza el a történetet. A szereplők hátulról megvilágított papírfigurák, árnyékuk megjelenik a színpad fehér lapján, és így varázslatos hangulatú előadást élhetnek meg a jelenlévők. Ezekkel az okos kis trükkökkel sokkal izgalmasabbá és interaktívabbá válik a történetmesélés. A zseblámpás vetítés vagy az árnyékszínház teljesen magával tudja ragadni a kicsiket, akik minden ingerre, izgalomra nyitottak.

A Csimota Papírszínház is hasonlóan kreatív és interaktív módja a történetmesélésnek. A játékhoz kell egy fa állvány, mely mögé beillesztve tudják a gyerekek elmesélni a történetet, a könyv segítségével. A papírszínházhoz tartozó könyv, könyvek lapjai úgy vannak kialakítva, hogy azok mozgatásával lehet eljátszani a történetet, így életrekelnek a szereplők, a gyermek lesz a dramaturg, a rendező, és a színész is.

A mesélés jó, és az is nagyon fontos, hogy a gyermek tanuljon meg történetet mesélni. Ezek a bájos, szórakoztató eszközök pedig segítenek benne, rengeteg vidám közös emléket szerezve a családnak.