esti mese

Esti mese, mint lélekbalzsam: hogyan és miért tanítsuk meg a gyerekeket mesét hallgatni?

Az esti mese fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Minden nap, amely esti mesével ér véget, értékes nappá válik. Minden egyes alkalommal hozzáadtunk valamit gyermekünk lelkéhez, szelleméhez. A mesélés az első lépés az olvasóvá neveléshez. Ezért bejegyzésünkben megmutatjuk az utat, egészen kisbaba kortól. 

Miért fontos az esti mese?

A mese egyfajta csatorna, mellyel elérhetjük a gyerekeket. A mese az ő nyelvük, így a mesemondás során beléphetünk az ő saját kis világukba, ahol egyedi ok-okozati összefüggések, sok játék, és sok rejtett félelem lapul. A mesével pedig formálhatjuk ezt a kis világot, így aztán együtt építkezünk. Feloldhatjuk a szorongást, tudást adhatunk át, gazdagíthatjuk a fantáziájukat. Ezért mesélj, mesélj és mesélj! Meséld boldoggá, kiegyensúlyozottá és okosabbá a gyermekedet!

A mesemondás és az érzelmek

Az esti mesének nagyon fontos szerepe lehet például a napirendben is. Egyrészt az állandó, vagy bizonyos korban a kicsit rugalmasabb, alkalmazkodó napirend egy dologban azonos, legalábbi a szakemberek által javasolt ideális esetben: a szertartás ugyanaz. Ebben pedig a mesének is fontos helye van. Hiszen nem csak az állandóság ad kapaszkodót és biztonságot a gyermeki léleknek, de a szülő hangja, és a mese által nyújtott édes álomvilág, mely segít elengedni a napi stresszt. Az ellazulás, tehát egy megnyugtató esti mese -mint például a Hogyan alszanak az állatok című kedves könyvecske pedig az első lépés az elalváshoz. Hiszen nagy eséllyel te is olvasol, vagy egy filmet nézel az esti elalvás előtt.

A mesének azonban más szerepe is van: feloldja a feszültséget. Ha a gyermeknek félelmei vannak, akkor mesén keresztül segíthetünk azzal szembenézni. Saját élményeiket is könnyebben megértik, ezáltal könnyebben dolgozzák fel. De a rájuk váró tapasztalatokra is felkészíthetjük őket, melyek ismeretlenül szorongást okoznak nekik. Például egy orvoshoz menő, ovi- vagy iskolakezdő kisgyermek történetén keresztül ők is megtapasztalják képzeletben ezeket az eseményeket. 

A kötődés erősítése

A mese erősíti a szülő-gyerek kapcsolatot. Az anya vagy az apa rendszeres, megnyugtató hangja, a közös szertartás nagyon jót tesz a viszonyotoknak. Nem csak a kicsi fog jobban kötődni, de a szülő is közelebb kerül gyermekéhez. 

Arról se feledkezz meg, hogy a mesélés során a gyermek figyelmet kap. Neki, csak neki szól a történet, az ő tempójában haladtok, az ő reakcióját figyeled. Kérdezhet, bekapcsolódhat. Ez nagyon nagy érték. A mese összeköt titeket. 

A mesével nevelsz és tanítasz 

A történeteken keresztül erkölcsileg is fejlesztjed a gyermeked. Megkülönbözteti a jót és a rosszat, a helyes és a helytelen viselkedést a mesék cselekményén, a tettek következményén keresztül. Ezért a meséléssel a megfelelő viselkedésmintákat is megtanulhatják a kicsik. 

Emellett a történetek fejlesztik a gyermek szókincsét, de más szempontból is hozzájárulnak a beszédfejlődéshez. A szavak tanulása mellett az auditív figyelmet, majd pedig a beszédészlelést is segítjük, ezzel fejlesztve azokat a készségeket, melyekre szükség van a megfelelő ütemű beszédfejlődéshez. Általánosságban is kihat a figyelemre, a koncentrációra a mese, hiszen ezt gyakoroljuk vele, ha nem a tévé képernyőjén keresztül, hanem tőlünk, szóban kapja meg a kívánt történetet, a vágyott mesevilágot. Az igényes kidolgozású, színes mesekönyvekkel , mint a Pozsonyi Pagony: A rosszkedv olyan mint egy felhő című bájos mesekönyve pedig gyermeked vizuális kultúráját fejleszted.

esti mese
Esti mese: Pitypang történetei

Tágul a fantáziavilág

Az esti mesén keresztül a kicsik fantáziája is gazdagodik. Hiszen a készen kapott képek helyett neki kell elképzelnie, na és persze kiszíneznie a történetet. A fantázia fejlesztésével pedig egyrészt a gondolkodás is fejlődik, másrészt a kreativitás. Persze minden mindennel összefügg. Egy kreatív, gazdag fantáziájú gyermek végül innovatív gondolkodású felnőtté válik, aki ezáltal sokkal jobb problémamegoldó is lesz, mint amilyen mese nélkül lett volna. 

A fantáziával összefüggésben a mese, a szereplők által megélt eseményekkel kapcsolatos gondolkodás, képzelgés végül oda vezet, hogy a gyermek empátiája is fejlődik. Összességében tehát a mese egyaránt fejleszti az érzelmeket és az intelligenciát is.

Milyen korban hogy meséljünk?

1 éves kor alatt

Az olvasásra nevelést, olvasóvává válást, esti meseolvasási rituálé kialakítást nem lehet elég korán kezdeni. Eleinte a kicsiket nem köti le túl sok ideig a mese. Ez persze egyáltalán nem probléma. Kisbaba korban úgy szoktathatod a mesére a kicsit, hogy az esti, altatási rutin részeként az altatódalok és mondókák mellett egy-egy rövidebb mesét is elmondasz neki. Ekkor még csak azért számíthat a mesélés, mert a hangod hallgatása megnyugtatja majd. Ahogy növekszik, úgy fog egy-egy szót, kifejezést megtanulni anya kedves búgásából. 

Egyébként mesekönyvként már 7-8 hónapos korban nézegethetsz vele kemény kötésű lapozókat. Eleinte biztosan kevés időre köti majd le a figyelmét, de idővel egyre érdeklődőbb lesz. A sok élénk, színes kép stimulálja az agyat, jót tesz a babának. Idővel ezek a böngészők fejleszteni fogják a figyelmét. Keresgélni fogja a kiskutyát, a nyuszit vagy a traktort, ez nem csak szórakoztató, de fejlesztő tevékenység is.

Később, 9-10 hónapos korban már akár 1-2 percig is lekötheti egy mesekönyv. A kisebb-nagyobb kukucskáló fülecskékkel ellátott, interaktív, keménykötésű mesekönyvek a legnagyobb kedvencek szoktak lenni. Különösen bájosak és igényesek a Pozsonyi Pagony által kiadott Tölgyerdő meséi sorozat kötetei. Például a Cicus főzni tanul című gyönyörűen illusztrált, barátságos könyvecske 

 

esti mese manubaba
Nem lehet elég korán kezdeni

 

1-2 éves korban

Szép fokozatosan kell a kicsiket mesehallgatásra szoktatni. 12 hónapos kor körül már rövidebb meséket mesélhetünk nekik, kisebb, sok képes mesekönyveket lehet felolvasni nekik. Mint a fenti Pozsonyi Pagonyos sorozat kötetei, illetve más, hasonló kihajtható, rövidebb történetet tartalmazó mesekönyv. Ekkor persze ha egy-egy oldal nem köti le, lapozzuk át és nézegessük azt az oldalt, amelyiket érdekesnek talál. Az adott képekhez mi is kitalálhatunk valamilyen történetet, szöveget. 

Ha folyamatosan ismerkedtek a könyvekkel, akkor 1,5-2 éves korra el fogod érni a hogy szeresse a mesekönyveket, megnyugtassa a szülő közelsége és az ismerős oldalak, képek látványa. Innentől már egyenes az út, az ovis gyermek már kérni fogja a rendszeres mesét. Te pedig teljesítsd, így amikor elérkezik az idő, egy élénk fantáziájú, okos, mesékre, könyvekre és tudásra éhes csöppséget indítasz majd útnak az iskola felé.  

Ovisok és kisiskolások

Óvodás korban már rövidebb, 5-8 perces esti meséket is lehet mondani a kicsinek. Az előző blogbejegyzésben már említettük a Csimota papírszínház könyveit, ez nagyon jó példa az interaktív mesélésre. Például a Vízcsepp című, látványos és kedves meséjük. A gyermek bevonása ebben a korban különösen hasznos lehet, mert az alkotás iránti vágya is kielégül. 

Ha idáig jó úton jártál, akkor iskolás korára a könyv a mindennapok részévé válik. Arra figyelj oda, hogy mindig a korának megfelelő könyvet olvasson. Ajánlj és vegyél neki igényes szókincsű, gazdag fantáziavilágú könyveket, melyek tágítják a kis világát. Többen keresik nálunk Berg Judit Rumini köteteit a kisiskolás a korosztálynak. 

A Manubaba kínálatában nagyon sok igényes mesekönyv található. A Pagony-sarok több, mint 300 Pozsonyi Pagonyos mesekönyvet takar, de a Csirimojó és a Cerkabella kiadó könyvei is megtalálhatóak nálunk. Gyere, böngészd végig a kínálatunkat!

 

Bejegyzés megosztása

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: google
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email
Close Menu
error:
×

Cart