Maria Montessori

Maria Montessori a 19. és a 20. század fordulójának egyik legnagyobb hatású pedagógusa volt. Az elsők között szerzett Olaszországban nőként diplomát.

Akkoriban még a gyermekekre üres lapként, üres vázaként tekintettek: nevelésüket abban látták, hogy megtöltik, feltöltik őket tudással, engedelmességgel.

Montessori éppen ezt a felfogást kérdőjelezte meg. Azt vallotta, hogy nem a gyerekek direkt tanítása a kulcs, hanem annak az elősegítése, hogy önmaguktól megismerjék a világot, saját tapasztalataik mentén szerezzenek információkat.

Pszichológiai-pedagógiai módszertanát minden részletre kiterjedően dolgozta ki. 1907-ben megnyitotta Róma külvárosában a Gyermekek Házát (olaszul Casa dei Bambini), ahol óvodás korú gyerekekkel foglalkozhatott, alkalmazva a módszereket, amelyeket kidolgozott.

Rövid időn belül híre ment az új nevelési irányzatnak, néhány évvel később már nemzetközi tanfolyamokat, kurzusokat és előadásokat tartott a témában. Idővel, már halála után, tudományos kutatások bizonyították megfigyelései helyességét.

A Montessori pedagógia

A Montessori elvek lényege, hogy olyan készségek fejlesztését tűzi ki célul, amelyek a társadalomban való érvényesüléshez segít hozzá. Így például az önállóság, a problémakezelés, a találékonyság és az együttműködés képességét segít kibontakoztatni. A lexikális tudás halmozása helyett a kompetenciafejlesztés fontosságában látta kivétel nélkül minden gyerek képességeinek maximális fejlesztését.

A pedagógiai irányzat egyik sajátossága a gyermekek igényeihez alkalmazkodva előkészített környezet. Montessori alkalmazott például először a gyermekek méreteihez szabott játékokat, bútorokat és eszközöket. Más hasonló, ma már szinte magától értetődő gyakorlatok is tőle származnak, amelyek a korban még újdonságnak, formabontónak számítottak.

A Montessori pedagógia azt vallja, hogy olyan játékokkal kell körbevenni a gyerekeket, amelyekkel szívesen játszanak, foglalkoznak, és amelyekkel képesek erre önállóan is. Így lesz lehetőségük arra, hogy ők maguk hozzáférjenek ahhoz, amire éppen szükségük van, amivel jelen tudásuk szerint tudnak és akarnak foglalkozni. A kulcs az önállóság és a koncentráció, amely lehetővé teszi önneveléssel az egyéniség fejlődését is. A pedagógus nem szól bele abba, hogy mikor, mivel, mennyi időt töltsön a gyermek, csupán figyelemmel kíséri a tevékenységét, és csak vészhelyzet esetén avatkozik közbe. Fontos az is, hogy minden játéknak, tárgynak meglegyen a maga helye, hogy a gyermek rendet tudjon tartani azzal, hogy tudja, mit hol keressen és hova kell visszatennie, ha már nincs rá szüksége.

További megfigyelések

Montessori azt is megfigyelte, hogy a gyerekek szívesen utánozzák azt, amit a felnőttektől látnak, ez is a tanulási folyamat része. Így a montessori elv azt is hangsúlyozza, hogy szülőként (vagy pedagógusként) oda kell figyelni arra, hogy úgy viselkedjünk, ahogyan azt viszont szeretnénk látni a gyerekektől is.

Érdemes észrevenni, hogy a napjaink kihívásaival való szembenézést is segíti ez az irányzat, nem véletlen, hogy a mai napig élő és aktuális irányzatról beszélünk.

A felnőttek utánzására is könnyen találunk napjainkból is példát. Számtalanszor hallani szülőktől és pedagógusok a panaszt, hogy a gyerekek már nagyon fiatalon telefont szeretnének a kezükbe. Ezt az igényt azonban nem az anyatejjel szívták magukba, sokkal inkább ellesték a felnőttektől. Érdemes odafigyelni arra, hogy igyekezzünk inspiráló és jó példát mutatni a gyerekeknek.

Te is bevethetsz egy-két trükköt ennek érdekében. Könnyen elképzelhető, hogy egy fárasztó nap végén már nincs erőd az olvasásra, de ha mégis egy könyvet veszel a kezedbe (mégha nem is olvasod, csak lapozgatod), akkor a gyereked ezt fogja ellesni tőled, és szívesebben nyúl majd egy könyv után, ahelyett, hogy elkérné a telefonod.

Montessori játékok

Montessori megfigyelte, hogy a gyerekek leghatékonyabban a mozgás és az érzékeik segítségével fejlődnek és tanulnak. Azt hangsúlyozta, hogy az érzékszerveket fejleszteni kell, és ezt a cél szolgáló játékokat és eszközöket kell a számukra elérhetővé tenni (ezekre szoktak Montessori eszközök kifejezéssel is hivatkozni).

Ezek a játékok úgy lettek megalkotva, hogy a látás, a hallás, a tapintás, de még akár a szaglás is, egymást kiegészítve aktiválódjanak.

Emellett fontos, hogy a játékok és a tárgyak, amelyekkel a gyerekek gyakran és szívesen foglalkoznak

• esztétikusak;
• tartósak
• higiénikusak és tisztán tarthatóak legyenek;
• konstruktívan hassanak;
• valamint a megoldás kontrollját tartalmazva fejlesszék a készségeket
• és sikerélményt is tudjanak okozni.

Hogy néznek ki a Montessori játékok?

Ennek megfelelően a Montessori játékok nem hivalkodó és harsány tárgyak. Alapanyaguk fa vagy bambusz, esetekben pamut és selyem, de semmiképp nem műanyag vagy más szintetikus anyag.

A ma használatos Montessori játékok elődjeit, természetesen, nem mind Maria Montessori találta ki. Állítólag a nevét viselő Montessori torony és a többi toronyépítő játék ötlete sem az ő fejéből pattant ki. Azokat a játékokat tekintjük Montessori játéknak, amelyek az ő módszereit, elveit követik. Amelyeket az általa létrehozott pedagógiai irányzat inspirált.

Ha körülnézel a kínálatunkban, rengeteg Montessori játékot találsz, hiszen nekünk is fontos, hogy a gyerekek kezébe olyan játékokat adjunk, amelyek hozzájárulnak a fejlődésükhöz. A különböző készségfejlesztő játékoktól kezdve, egészen a játékhangszerekig számtalan olyan játékot találsz nálunk, amelyek a Montessori szemlélet jegyében születtek.