A szabadtéri játékok szinte kivétel nélkül nagyon hasznosak a gyerekek számára. A szabad levegőn töltött idő pedig pótolhatatlan! De miben segítenek az egyes eszközök gyermeked számára? Nézzük végig egyenként!

Tartalomjegyzék

I. Udvari játékok

1. Hinta és egyensúlyérzék
2. Homokozó, az alkotás terepe
3. Mászókák és mozgásfejlődés
4. Labda, a kedvenc szabadtéri játékunk

II. Járművek: játék és fejlesztőeszköz egyszerre

1. Kismotor és tricikli: a legkisebbek kedvence
2. Mit tud a roller?
3. A bicikli, mint kinti járgány és fejlesztőeszköz

 

Udvari játékok

A szabadtéri játék igazi aduász a gyerek fejlődése szempontjából. Egyrészt maga a mozgás nagyon sok élettani folyamatra hat ki. A testtartás, a csontozat erősödése, az izmok fejlődése, és az idegrendszer számára is hasznos az önfeledt, mégis olykor a gyerek számára nehezebb, bonyolultabb mozdulatokat igénylő játék. Néhány mozdulatsor, mely a szülők szemében triviálisnak tűnik, valójában kihívást jelent a kicsi idegrendszerének. Ám pont ettől fejlődik, hiszen a testben minden mindennel összhangban van.

A testmozgásról azonban azt is érdemes tudni, hogy fokozza az immunsejtek termelését. Ez az egyik oka annak, amiért érdemes sportolni. Bizonyos immunsejtek a mozgás hatására termelődnek, és mivel sportolás közben a vérkeringést is felgyorsítjuk, ezért ezek az immunsejtek gyorsabban terjednek el a testben. A legtöbb mozgás hatására termelődő immunsejt egyébként kifejezetten hatékony a felsőlégúti kórokozókkal szemben.

 

A friss levegőről se feledkezzünk meg, és a napsütésről, melynek köszönhetően feltöltődik a szervezet D-vitaminnal. Ilyen együtthatások összessége segíti, hogy a szabadtéri mozgásoknak köszönhetően megalapozd gyermeked immunrendszerének erősségét, és még a mozgását, idegrendszerét is fejleszd.

De nézzük meg, hogy az ismert kinti játékok hogyan hatnak a gyerekek mozgására és készségeire.

Hinta és egyensúlyérzék

A hinta kisbaba kortól az egyik legfontosabb fejlesztő eszköz. Ugyanis kiválóan stimulálja a gyerekek idegrendszerét. Hogyan? Az idegrendszer egyik fontos feladata, hogy össze tudja hangolni a látást az egyensúlyozással, a térlátást, a hallást, az egyensúlyérzéket és a testtartást, valamint a mozgást. Ez nagyon komplex feladat. Viszont pont ez az oka annak, hogy az idegrendszerre hatva rengeteg területet képesek vagyunk fejleszteni.

Így a hintázással nem csak az egyensúlyérzéket és az izommunkát fejlesztjük, azaz azt a készséget, hogy a test képes legyen magát mindig egyensúlyba hozni, és az izmokat automatikusan erre hangolni. Tehát képes legyen tökéletesen érzékelni a test elhelyezkedését, és hatni arra. Hanem végső soron a koncentrációt, a finommotorikát, a mozgáskoordinációt is javítja, azért, mert az agynak olyan területeit is stimulálja, hol ezek a központok vannak. Például az agykérget, ahol a koncentrációért felelős terület található. Az egyik beszédközpont pedig az egyensúlyközpont mellett található, ezért a beszédfejlődésre is hat a hinta. Ezért van például az, hogy a figyelemzavaros gyerekeket sok különböző irányba történő hintáztatással, illetve arra felépített gyakorlatokkal kezelik, de akár a beszédfejlesztésnél is a logopédiai gyakorlatokat kiegészítő terápia során hintázó mozdulatokat, játékokat is játszanak a gyerekek.

Tehát a hinta azért jó, mert hat az agyra és az idegrendszerre, ezen keresztül pedig szinte minden területhez van köze. Ezért a babahintától és a csecsemőkori hordozástól kezdve egészen nagy korig lehet és kell is hintáztatni a gyereket. Ha megteheted, vegyél otthon bentre vagy a kertbe hintát, vagy menjetek sokat játszótérre, hogy a gyerekeknek legyen lehetősége használni ezt a csodálatos eszközt.

Homokozó, az alkotás terepe

A homokozó is nagyon hasznos terepe a megismerésnek, fejlődésnek. Míg a szülő csak azt látja, hogy gyermeke homokvárat épít, nyáron vizesárokkal, hogy nyakig sarasan kerüljön végül haza, vagy épp homoksüteményeket épít, addig valójában belül nagyon összetett folyamatok zajlanak. A homok egyik legnagyobb szerepe a taktilis érzékelésben van. A bőrünkkel való tapasztalatszerzés, azaz a tapintás igazából a külvilág megismerésének és a test határainak megtanulásának az eszköze.

A tapintás, főleg a különböző anyagok megismerése nyomot hagy az idegrendszerben, és hatékonyabbá teszi a tanulást. A hintázáshoz hasonlóan a homokozás és a gyurmázás is stimulálja az idegrendszert, és olyan területek fejlődhetnek általa, melyekre nem is gondolnánk. A beszéd, az artikuláció, a gondolkodás. Mert az idegrendszerben, ahogy már írtuk, rengeteg számunkra nem magától értetődő összeköttetés és összefüggés található.

Emellett a homokozó a kreativitást, a szem-kéz koordinációt és a finomomtoros mozgást is fejleszti. Ezért érdemes előszedni a kedvenc kislapátot, és hagyni, hogy a csöppség jó alaposan összekoszolja magát!

 

Mászókák: szabadtéri játék és mozgásfejlődés

A mászókák, főleg a mászóvárak zseniális játékok. A gyerekek rengeteg fontos dolgot megtanulhatnak, miközben jól érzik magukat. A játszóvárak kifejezetten okos találmányok, mert sok komplex feladatot tartalmazhat egy-egy jól megtervezett darab.

Az észlelésre és az érzékelésre, valamint az egyensúlyra, sőt, a vesztribuláris rendszerre is kihatnak ezek a játékok. Egész feladatsort kell elvégezniük a gyerekeknek ahhoz, hogy elérjék a céljukat, a jól megérdemelt csúszdát vagy a látványos tornyot. A tapintásos rendszert rengeteg inger éri közben, így a két agyfélteke közötti ingerátadás is javul.

Labda, a kedvenc szabadtéri játékunk

A labdázás rengeteg területen fejleszti a kicsiket. Először is a labda dobálása és rugdosása a szem-láb és a szem-kéz koordinációt segíti. A szem-kéz koordinációról már többször írtunk, de pontos jelentése nem került még kifejtésre: a szem és a kéz összehangolását jelenti, a térlátással és a testérzékeléssel összefüggésben. A szem-kéz koordináció lesz később az iskolában az írás elsajátításának az alapja. Nagyon fontos szerepe van a gyerekek életében.

A labda pedig több szempontból is segíti különböző területek összehangolását, valamint például a térlátást, a mozdulatok összekapcsolását, de segíti javítani a reakció sebességét is. Ezért egy kiadós labdajátékkal nagyon sok területen fejlődhetnek a gyerekek. Idővel a labdasportok a szociális készségeket is fejlesztik, a csapatban gondolkodást, az összedolgozást.

Járművek: szabadtéri játék és fejlesztőeszköz

A járművek is nagy kedvencek. Hiszen nagyobb örömmel lehet a kicsiket rávenni egy kis sétára, csavargásra, ha közben villámgyorsan, saját járgányon tudnak kísérni minket. Azért nem csak közlekedés szempontjából jók ezek az eszközök. Nézzük, mit tudnak!

 

Kismotor és tricikli: a legkisebbek kedvence

A kismotor vagy a lábbal hajtós tricikli a totyogók egyik legelső, kedvenc kinti játéka. Hiszen gyorsan tudnak velük száguldozni. Mi a jó a kismotorban? Egyrészt a legelső jármű, amely az egyensúlyérzéket fejleszti, másrészt pedig a kismotor használatával már totyogó korban elkezdődik a tájékozódás, az irányok, a térérzékelés fejlesztése. Másrészt az aszimmtetrikus mozgások elsajátításának készségét is segítik a kismotorok. Hiszen egyszerre, vagy épp váltott lábbal hajtják magukat a gyerekek, miközben motoroznak.

A KAYA átalakítható tricikli esetében a pedálozás számíthat új kihívásnak, legalábbis a kismotorhoz képest. Itt ugyanis egyszerre kell figyelniük a kormányzásra és a pedálozásra, ez nagy kihívás az idegrendszernek, ennek köszönhetően e a fajta szórakozás szépen felgyorsítja az idegrendszer érését.

Mit tud a futóbicikli?

A futóbicikli egyszerre segíti az egyensúlyt, a térérzékelést és a megfelelő mozgáskoordinációt.

Futóbiciklizés közben egyszerre kell az útra figyelni, valamint a járműre, valamint a lábakra a hajtás mellett már a balanszírozás miatt is szükség van, ezért a futóbicikli mindenképpen újdonság mind a kismotorral, mind a triciklivel végzett mozgáshoz képest. Ezzel együtt tehát új területeket is fejleszt. Ez a fajta egyensúlyt igénylő, bonyolultabb mozgás képes stimulálni az idegrendszert, ezért a kognitív funkciókra, a beszédre, tanulási készségekre nagyon pozitívan hat. A komplex figyelem illetve mozgásösszehangolás miatt pedig a jobb és a bal agyfélteke működésének összeegyeztetését is támogatja.

Ezért elmondható, hogy a futóbicikli kiemelten jó eszköz nem csak a szórakozásra, de a fejlesztésre is.

A bicikli, mint kinti járgány és fejlesztőeszköz

Az előbbi bejegyzésekben már taglaltuk az egyensúlyérzék és az idegrendszer kapcsolatát, azt, hogy a roller és a hinta is milyen szépen stimulálja az idegrendszert, fejlesztve ezzel a kognitív képességeket, a beszédet, az észlelést. Emellett az izmokra, azok összehangolására is kihat. Majdnem minden megállapítás, amit a futóbiciklivel kapcsolatban tettünk, igaz a biciklire is. Ez a jármű máshogy teszi bonyolultabbá a képletet: az egyensúlyozás mellett a pedálra is figyelni kell, mely ráadásul össze van hangolva a kormányzással is. Ezért a pedálos kétkerekű bicikli esetében máshogyan ugyan, de szintén egy csomó készséget fejlesztünk, valamint érleljük az idegrendszert. Ezért a bicikli az egyik leghasznosabb szabadtéri játék.

Összességében tehát láthatod, hogy szinte minden szabadtéri játék és jármű jó valamire, mindennel fejlődik gyermeked. Ezért a legjobb, amit tehetsz, hogy ha van valamilyen terület, amire szerinted érdemes koncentrálni, akkor azt a fajta játékot: hintát, kismotort vagy rollert vedd meg a gyereknek. De igazából már azzal nyerők vagytok, ha jó időben kimentek a szabadba játszóterezni, vagy valamilyen kisjárgánnyal sétálni, és hagyod hogy azt játssza, amit szeret. Csak mozogjon!

Képek:

Manubaba által kínált termékek

Unspalsh